Az én utam a nemezkészítésben: Az „Északi fény” és a „Naptánc” lehelet vékony nemezruhák, melyek "mozaik-nuno" nemez-technikával készültek. Ezt a technikát 'véletlenül' találtam ki, amikor szakmai gyakorlaton voltam egy norvég nemezkészítő művésznél, May Jakobsen Hvistendahl-nál. A nuno-nemezruha készítés, amire May meg akart tanítani, azt jelenti, hogy vékony és laza szövetű selyem anyagból és gyapjúból nemezelünk ruhát. A gyapjú szálai átbújnak a selyem szövetén, majd összehúzzák azt. A két anyag egyesül és majd 50 %-al zsugorodik, mire létrejön a nuno-nemez. A gyakorlat első napján May körülvezetett álom műhelyében, ahol tekercsekben sorakoztak a selymek és megmutatott egy ruha elkészítését elejétől a végéig, majd sajnálattal közölte, hogy el kell utaznia, de bármiből használjak bátran. Lelkesen, de koránt sem bátran álltam neki első nuno-nemez ruhámnak, mivel tartottam attól, hogy az első próbadarabom úgy sem lesz műremek. Feszélyezett, hogy belevágjak egy kézzelfestett, teljes tekercs selyemszövetbe, ezét körülnéztem, miből lehetne még dolgozni. Nagy megkönnyebbülésemre több kosár hulladék selymet találtam, a May által készített ruhákból kimaradt nyesedékeket. A ruhámnak egy letisztult, klasszikus formát választottam, hogy ne vigye el a hangsúlyt az anyagról. Munka közben felszabadító érzés volt, hogy úgy tanulhatom meg ezt a technikát, hogy közben nem pazarlom el May anyagait. A tenyérnyi fecniket vizesen, egymást 1-2 ujjnyira fedésben helyeztem le, majd vékonyan beborítottam gyapjúval és összenemezeltem. A negyedik ilyen ruha után már nem is akartam a tekercsekhez nyúlni. Rájöttem, hogy egy új, egyedi megoldást fedeztem fel: a 'mozaik-nuno' nemezruha készítést. Mikor May, egy hét után visszatért, alig akart hinni a szemének. Valószínűleg ő 10 ruhát rak ki teljes anyagból, míg én egyet darabokból, de az összhatás nagyon tetszett neki. Azt hiszem büszke volt rám, hogy nem másoltam le az ő munkáit, hanem úgy sajátítottam el a nuno-nemez módszert, hogy közben magam maradtam és valami újat találtam ki. Azóta négy év telt el. Ma már tudatosan készítek hulladék selymekből ’mozaik nemez’ ruhát és kiegészítőket. Időközben a norvégiai selyem hulladékok elfogytak, de találtam egy új forrást: Ruhagyári, szabászati selyemhulladékot. Így lett a véletlenből, a takarékoskodni akarásból tudatos 'reruha'. |
2011. december 3.
Az én utam a nemezkészítésen belül
Címkék:
Hajduszoboszló nemez,
igen ez muhely,
Igen ez Műhely Galéria,
igenezmuhely,
May J. Hvistendahl,
nemezruha,
nuno-nemez,
ruha,
Vidák Anna,
Vidák Anna nemez munkái
2011. augusztus 23.
Népművészet Ifjú Mestere/ Young Master of Folk-art 2011.
2011. május 27.
A SZŐNYEG
méret: 220 x220 cm
Az Élőkép színtársulat: A SZŐNYEG c. kis létszámú intermediális előadás díszletéhez készült nemeztakaróm. 2011. március
"Elviselhetetlen a hõség, a nap az égbolt legmagasabb pontján áll. Képtelen vagyok egyetlen további lépést is megtenni. Õ nem messze elõttem egy homokdûne tetejérõl figyel - Lépj be a tûz körébe - bíztat a tudatomban megjelenõ hang... tekintetem találkozik az õ tekintetével. Ez a belsõ impulzus továbbillent a korábbi holtpontról és belépek a szõnyeg piros színû területére."2011. február 4.
Legutóbbi kiállításom
A Hajduszoboszlói Művelődési Ház Galériájában a nemezművészet újra felfedezői, Nagy Mari és Vidák István textilművészek családi kiállítása látható. A szülők gyermekeikkel - Vidák Anna textilművész és ifj. Vidák István a Népművészet Ifjú Mestere - együtt keltenek életre egy bámulatos világot.
http://www.szoboszloihirek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=670:te-baranyok-gyapjabol-valo&catid=45:kultura&Itemid=75
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)